Év: 1989

Temesvár szentestén

Nem csillagszóró –
– golyószóró…
Nem Jézus születése –
– ártatlan ezrek temetése…
Nem a meghitt béke,
de a zsarnokságnak vége…
Izzó, véres polgárháború;
– karácsonyra könnyes koszorú…

Csodálatos világ!

– Louis Armstrongnak

Látom a fákat!
Zöld virágzásuk illata
boldogan illan a
légben felém, s letelepszik
lelkemben, s szárnyat
ad – fázó szívem melegszik.

Látom a kék eget!
Bárányfelhők röptükkel,
s szivárványok színükkel
pompáznak csodásan,
szívem minden gondot feled
ebben a csodás világban!

1980. december 8.

– John Lennon halálának évfordulójára

Kilenc éve szakította sebesen
ketté álmaidat egy golyó –
s csak emlék maradt, más semmi sem
– hiányol Téged ma ez a bolygó.

Nem hittél el sokan, s nem hiszik sokan
még ma sem, hogy egy halhatatlan
hős ily’ egyszerűen, ilyen gyorsan
elmúlik – s fekszik némán, holtan.

Jó reggelt, Vietnám! – filmvers

Mosolyogtak, integettek,
pedig meghalni mentek
a fiatal srácok, a katonák;
áldozatként tűzbe vitt bakák.

Igen, mosolyogtak, pedig féltek
mégis vidám arccal meneteltek
a halálba a dzsippeken;
sok nappalon és éjjeken…

Gondolatok a gondolatokról

Van úgy, hogy Rád gondolok,
Van úgy, hogy nem gondolok Rád.
De ha már arra gondolok,
hogy nem gondolok Rád,

18. születésnapomra – 1989.09.19.

Tán engem is kard kaszál le,
vagy ahogy most szokás,
inkább kelepelő golyószóró…
Tán vonat alá vetem magam,
vagy ahogy most szokás,
kiugrom egy felhőkarcoló ablakán…

1989. október 23.

Napfény, kék ég,
zászlók, ünnep;
tömeg, élet,
várakozás…

Országház, katonák,
jelszavak, plakátok,
emberek, remények,
– Történelmi pillanatok…

Nyugodt, csendes kisváros

Gyűlölöm a nyugodt,
csendes kisvárosokat,
és Tata egy nyugodt,
csendes kisváros.

Októbert kezdvén
(Petőfi Sándor emlékének)

Már érzem, a tél szele átfúj a fákon,
Már hallom, hogy zörren a sok ősz levél,
És csillan a szívben a szép téli álom:
Kedvesem hangja itt lágyan zenél.

Még nézem a napfényt, hogy járja a táncát,
Még villan a fákon az élet, s a fény,
De sokszor már két szemem ködfelhőn lát át,
S távoli hófelhők lengnek felém.

Este Pesten ketten

Ugye, kedves, mily’ szép volna
Együtt este Pesten ketten:
Felettünk a Hold ragyogna,
S körötte csillagok ezren.

Hozzám bújnál, mily’ szép volna.
Duna – parton lassú séta:
Édes vízi – nóta szólna,
S megcsókolnál néha – néha.