Magunkról

Személyes motiváció
Gyerekkoromban elhatároztam, hogy író leszek. Elsõ regényemet 1984-ben, 13 éves koromban apám elküldte a Kossuth Kiadóba, ahol persze visszautasították - nem is csodálom, én is ezt tettem volna az illetékes elvtárs helyében, hiszen a színvonala - érthetõ módon - elég gyermeki volt.
Azután kétszer is szerencsém volt: 1996-ban a JLX Kiadó ugyan nem adta ki akkori könyvemet, amit bevittem hozzájuk, de megbízott egy másik megírásával, és az meg is jelent 1997-ben. Ez volt az elsõ megjelent könyvem.
2002-ben a foci VB-t ötvöztem egy akció regénnyel, és ekkor is szerencsém volt, mert egy kiadó jónak tartotta az ötletet, és megjelentette a könyvet.
Tíz esztendõvel elsõ könyvem publikálása után magam vettem kézbe a dolgaimat, és 2007-ben teljesen önállóan adtam ki a következõ könyvemet. Akkor kezdett körvanalazódni bennem egy könyvkiadó alapításának az ötlete.

Kiváló minõség a legjobb áron
Kiadónknak egyszerre kell megfelelnie a szerzõknek, valamint a piaci igényeknek. Ez nem mindig könnyû feladat, ezért is tartjuk fontosnak, hogy a maga területén mindenki a legjobbat nyújtja. A könyvek szerkesztését, a borító tervezését a legkiválóbb szakemberek végzik. Kapcsolatban állunk több nyomdával is, így mindig igyekszünk a legjobb minõséget a legjobb áron elérni.

A magyar könyvpiac
Magyarországon ma a könyvpiac négy szereplõs:
- a szerzõ, aki megírja a mûvét - az íróasztalfióknak?
- a kiadó, aki vagy kiadja, vagy nem - õ az, aki megfinanszírozza
- a terjesztõ, aki vagy terjeszti, vagy nem - õ az, aki eljuttatja mindenhová
- az olvasó, aki ha tud róla, talán megveszi
Ebbõl is látszik, hogy a szerzõ és olvasó optimális kapcsolata közé két másik láncszem épül be, amelyek rossz szóhasználattal élve akár szabotálhatja is ezt a kontaktust.
Voltam már olyan helyzetben, hogy kiadó nem akart velem szóba állni, de sajnos olyanban is, amikor a terjesztõk mondták azt különösebb indoklás nélkül, hogy nem akarnak velem szerzõdést kötni bizonyos mûre. Egy biztos: a szerzõ kiszolgáltatott helyzetben van a kiadóval szemben, az olvasó pedig a terjesztõvel szemben. Hiszen a kiadó dönti el, mit ad ki, a terjesztõ pedig, hogy mit terjeszt.