Szerda reggel
Egy cigit még elszívsz,
míg megjön a négyes,
dolgozni kell menni :
ez sokkal több, mint rémes,
és az sem nagyon vigasztal,
hogy megnéznek az utcán,
utánad fordul ifjú, s vén,
mert szépséged bizony csúcs ám !
Csapdába esem én is,
ha reggelente látlak,
most le sem merem írni,
miről születnek vágyak,
hisz’ szemed varázsa éget,
és elkápráztat tested,
de a valóság távol tart tőlem,
közel csak a képzelet enged.
Néztelek már százszor,
de néznélek még ezerszer,
mert hatásodra nincsen
semmilyen gyógyír, ellenszer,
s Te csak sietsz csendben a buszhoz,
mert ritkán jár a négyes,
nekem gyönyörű így a reggel,
Neked hiába rémes.